Golgota Kistarcsa Tanítások

Furcsa és abszurd, hogy valami úgy kezdődik, hogy vége van!? Ézsaiás próféta – akit az Ószövetség evangélistájának is neveznek – küldetése egy mindent átformáló találkozással kezdődött. Pont így.

Hányféle ajándéka van a Szentléleknek? Hogy működnek a gyakorlatban? Vajon melyiknek mi a célja? Ebben a bibliaórában végignézzük a teljes listát - készítheted a jegyzetfüzetedet!

Amikor látod, hogy hányféle ember alkotja a gyülekezetet, inkább zavar, vagy tetszik a sokszínűség? Ebben a fejezetben Pál apostol nem kevesebbet állít, mint hogy a gyülekezet egysége éppen a sokszínűségében rejlik, és ezt Isten akarta így.

Itt állunk egy új tanév küszöbén, de nem csak a diákok érzik ezt, hanem mindenki előtt itt van kilenc hónap, amit jó lenne értelmesen kihasználni, mielőtt újra eljönnek a nyári hónapok. Vajon hogy tudjuk a legtöbbet kihozni előttünk álló időszakból, hogy közelebb jussunk az életünk céljaihoz? Ebben a bibliaórában ehhez nézünk meg gyakorlati tanácsokat néhány bibliai történeten keresztül.

Pál Apostol a történelem "legsikeresebb" keresztény vezetője. Mégis rengeteg nyomorúságon ment keresztül. Hogyan is van ez? Ennek mindig így kell lennie? Vagy lehet az élet önnyebb is? Ezt fogjuk megvizsgálni Pál Apostol szavain keresztül.

Voltak a történelemben nagy emberek, akik számára az utókor emelt valamiféle emlékhelyet, tisztelegve életük, munkásságuk előtt. Voltak olyanok is, akik hatalmuknál fogva még a saját életükben építtettek monumentális sírboltot maguknak, biztosítva emlékük fennmaradását. Jézusnak nem maradt hátra sírhelye, de mi sem kell, hogy emlékhelyet építsünk neki, mert meghagyott nekünk egy olyan gyakorlatot, amivel kíválóan meg tudunk emlékezni róla, és arról, amit értünk tett.

Sok emberben feszültség és kérdések gyűlnek az Újszövetség és az Ószövetség Istenének eltérő megnyilvánulásai miatt. Az egyikben kegyelmes és alázatos, a másikban harcos és bosszúálló. De vajon tényleg így van? A kérdéseket megválaszoljuk, a kételyeket pedig eloszlatjuk egy mesébe illő, ám annál valódibb történet tanulmányozásával.

Már Jézus apostolai is azzal küzdöttek, hogyan növelhetik a hitüket azért, hogy a rájuk bízott küldetést végrehajtsák. Mi keresztények is sokat küzdünk azzal, hogy a láthatatlan Isten személyes beavatkozásával kellene számolnunk az életünk minden pillanatában, de tapasztalataink és szokásaink inkább arra sarkallnak, hogy oldjunk meg mindent a saját erőnkből és erőforrásainkból. "Segíts magadon, Isten is megsegít" - mondjuk gyakran. De milyen megoldást adott Jézus erre a dilemmára?

Az egyház, a gyülekezet egyben a közösség aktív helye is. Számos szempontból segíti lelki jólétünket, növekedésünket - és számos egyéb szempontból is erőforrás, védelem. Ezeket az értékeket járjuk körül vasárnap - egyben vizsgálva azt is, hogy hogyan lehetünk mindennek aktív szereplői mi magunk is.

Ebben a szakaszban Pál arra a kérdésre ad választ és magyarázatot, hogy "be kell-e fedni az asszonyok fejét a gyülekezetben?" Mielőtt továbblapozva legyintenénk egyet, hogy ez egy ilyen régi kulturális dolog, érdemes itt megállni, mert kincseket érő igazságokat találhatunk.

Kornéliusz története vajon miért van kétszer leírva? Ráadásul rögtön egymás után! Lehet, hogy Isten ezzel azt szeretné mondani, hogy ennek a történetnek az üzenete fontos? Megtanulhatjuk belőle, hogy elegek vagyunk úgy, ahogy vagyunk; és ha ezt a tényt a lelkünk mélyén is elfogadjuk igaznak, akkor másokról is el tudjuk hinni ugyanezt.

Mit gondol Isten a mentálhigiénéről és mit ír erről a Szentírás? Modern találmány vagy isteni sugallatra alakult ki a lelki egészség fogalma?

Vajon a hit magánügy? És azon túl, hogy nyilván nem szeretnénk titkolni, mennyire kell kezdeményeznünk, hogy beszélhessünk a hitünkről? Illetve mi van akkor, amikor úgy tűnik, jobbat tenne az evangélium ügyének, ha egyesek nem hangoztatnák, hogy keresztények? Vagy éppen amikor mi érezzük úgy, hogy sértő a másik számára, ha felvállaljuk a hitünket? Ebben a bibliaórában ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

A modern gondolkodás egyik nagy tévedése, hogy a régi dolgok lejártak, érvényüket veszítették. Pedig még az ókori királyok életéből is rengeteget tanulhatunk, sőt a saját, keresztény életünkkel is izgalmas párhuzamot és máig érvényes aktualitásokat is felfedezhetünk.

Talán hallottál már olyan lottónyertesekről, akiket tönkretett a hirtelen jött anyagi szabadság. A szabadság nagyszerű dolog, de vissza is lehet vele élni. Pál ebben a fejezetben 5 olyan dologról tanítja a korinthusi keresztényeket és minket, amelyek ilyen hatással lehetnek ránk. A célja, hogy igazán felhőtlenül élvezhessük a szabadságunkat.

A héten került bemutatásra a Katinka c. film, amely Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok úszónőről szól. A film arra keresi a választ, hogyan lett a bajai úszókislányból a világ ünnepelt Iron Lady-je. Érdekes egybeesés, hogy az előttünk álló fejezetben pedig a keresztény életet hasonlítja egy versenyhez, és arról tanítja a korinthusi keresztényeket és minket, hogy milyen hozzáállást tanulhatunk el az élsportolóktól.

Ugye, milyen jól esik, amikor valaki előreenged a pénztárnál álló sorban? És ugye, hogy idegesítő, amikor valaki csak bevág eléd, miközben te nyugodtan haladsz a sávodban? Az ilyen hétköznapi példákon túl is nagyszerű dolog, hogy egy olyan országban és egy olyan időszakban élünk, amikor vannak jogaink, és ezekkel többnyire élni is tudunk. De talán érzékelitek azt is, hogy amikor a jogokra való hivatkozás öncélúvá válik, az egy beteg irányba vezet. Pál apostol ebben a fejezetben arról mesél a korinthusi keresztényeknek, hogy ő hogyan mondott le egyes jogairól Isten ügyéért.

A Biblia sok kérdésben egyértelmű útmutatást ad: ez rossz, ezért ne tedd, az viszont jó, azt tedd. Az életünkben azonban felmerülnek olyan kérdések is, amikről nehezebb eldöntenünk, hogy vajon szabad-e? Hogyan kezeljük a Krisztustól kapott nagy szabadságunkat, hogy közben másokat se bántsunk meg magunk körül?

Van olyan szeretet, amely csak szavakban létezik. Az igazi szeretet azonban nem csak beszél, hanem tettekkel is bizonyítja magát. Az első húsvét óta tudjuk, hogy Isten szeretete a kettő közül melyik csoportba tartozik. Ezt a szeretetet ünnepeljük most húsvétkor!

A társadalom hajlamos az egyedülállóságra egyfajta köztes állapotként tekinteni. Pál apostol viszont egyedülálló lehetőségként tekintett az egyedülállóságra, és egyáltalán nem sürgette a nem házasokat, hogy házasodjanak meg. Sőt.