Golgota Kistarcsa Tanítások

Az idei tanév különlegessége, hogy a járványhelyzet miatt rengeteg a kérdőjel, így nehéz tudni, mire is készüljünk. A bibliai József élete ugyanígy tele volt kérdőjelekkel, váratlan fordulatokkal, neki azonban volt egy kulcsa ahhoz, hogy minden helyzetből erősebben jöjjön ki. Vajon mi volt a titka?

Híres festményeket modern technikai eszközökkel vizsgáló kutatók gyakran találnak a rétegek alatt korábbi skicceket, vázlatokat. Ezékiel gazdag képi világgal leírt látomása az élet folyójáról már az ő idejében is lenyűgözőnek számított. Mi pedig az újszövetség (akárcsak egy korszerű eszköz) segítségével, még lenyűgözőbb képeket fedezhetünk fel a rétegek alatt.

Vajon miként egyezethető össze az isteni igazság és a kegyelem? Lehetséges ezt egyáltalán szavakkal megfelelően definiálni? Vagy lehetséges, hogy ezt Jézus is csak történeteken és élete eseményein keresztül tudta az emberiség számára érthetően kifejezni? Vendégtanítónk, Horváth-Kávai Árpi, a 11. kerületi Golgota pásztora ezeket a kérdéseket járja körül többek között az irgalmas samáriai története és a parázna nőnek mondottak segítségével.

Életünk sorsdöntő pillanataiban elsődleges fontosságú, hogy a megfelelő irányba nézzünk. De ha ez nem sikerülne, akkor Isten, akár radikális módszerrel is, de segít a fókuszunkat helyes irányba állítani!

A Biblia első fejezetei arról szólnak, hogy minden elromlik. Az utolsó fejezetei viszont arról tanúskodnak, hogy Isten mindent helyreállít. De vajon hogy állíthatjuk az életünket ennek a helyreállító munkának a szolgálatába?

A régi számítógépeken mindig volt egy reset gomb, amelyet akkor használtunk, ha a gép nagyon lefagyott vagy besokallt. A Biblia azt tanítja, hogy Isten egy nap a teremtett világon is nyom egy reset gombot, újjáteremti a földet is. De vajon milyen lesz az új föld? Elég nagyszerű, de nem a szörfösöknek kedvező. Részletek a tanításban.

Az emberiség sokféleképpen elképzelte már, hogy vajon hogyan ér majd véget a ma ismert világunk, ha egyáltalán ez bekövetkezik majd. Nem csak a vallásoknak, a tudománynak is vannak forgatókönyvei, igaz, ők leghamarabb 500 millió év múlva számítanak az apokalipszisre. Vajon mit tanít a Biblia erről? Lesz utolsó ítélet? Lesz menny és pokol? És ami még fontosabb, milyen hatással van az életünkre, ha elfogadjuk a bibliai forgatókönyvet?

Ha egy helyzetet vagy eseményt véresnek írnak le, akkor az azt jelenti, hogy nagyon durva, nagyon erőszakos, szinte, vagy már valóságosan vér is folyik, komoly sérüléssel, sebesüléssel, akár halállal is jár.

Az angolszász szerkesztőségekben a mai napig "második eljövetel formátumnak" nevezik azt a betűstílust, amelyet csak a legnagyobb jelentőségű eseményekről szóló híradások címében használnak. Az elnevezés Jézus második eljövetelére utal. De vajon mikor és hogy fog bekövetkezni ez az óriási jelentőségű esemény?

Az elmúlt években sokan panaszkodtak, hogy már olyan nagy a tempó, hogy alig lehet bírni. Aztán a vírus miatt szinte egyik napról a másikra leállásra kényszerültünk. De a nagy kérdés, hogy a veszélyhelyzet végével hogy tudnánk megúszni, hogy újra felvegyük a korábbi őrült tempót. A Jelenések 18 ebben is segít azzal, hogy rámutat, milyen mozgatórugói vannak a világ gazdasági rendszerének, és mit gondol Isten ezekről.

Talán ti is hallottátok már a hasonlatot, miszerint a különböző vallások ugyanazt az istent tapogatják ki, csak különböző megközelítésből. Érdekes módon a Biblia is valami hasonlót tanít a világvallásokról - viszont beletesz egy csavart, ami az egész elképzelést a feje tetejére állítja.

Furcsa belegondolni, de már öt éve annak, hogy megtartottuk Kistarcsán az első vasárnapi istentiszteletünket. Szeretnénk megállni ennél a mérföldkőnél, és a fizikai istentiszteletek szünetelése után végre újra együtt ünnepelni Isten hűségét, amit ebben az első öt évben megtapasztaltunk. Van mit ünnepelnünk, vagy méginkább, van kit ünnepelnünk!

A történelem egyik nagy kérdése, hogy vajon igaza van-e Istennek. Vannak, akik szerint az egész kérdés felesleges, mert nem tudnak hinni Isten létezésében. Vannak, akik szerint, ha Isten létezik is, biztos nem olyan, mint amilyennek a Biblia bemutatja. Mások pedig úgy döntenek, hogy nem hódolnak be egy olyan Istennek, aki ezt elvárja. A Jelenéseknek ezen fejezeteit tanulmányozva ezekre a felvetésekre keressük a válaszokat.

Pünkösdkor Jézus tanítványai megteltek Szentlélekkel, hogy bátran tudják hirdetni az evangéliumot mindenkinek. A Jelenések könyve soron következő fejezetében pedig ennek a nagy küldetésnek a végét látjuk. Mi a két esemény közötti idővonalon haladunk, ez a pünkösd egy lehetőség, hogy újra felfedezzük a küldetésünket.

Manapság teljesen megszokott, hogy amikor online hirdetnek egy terméket, bizonygatják, hogy eredeti. De nem csak a termékek piacán, hanem az igazán mély kérdéseinkre is vannak hamisítvány válaszok, amelyek végül nem hozzák azt, amit ígérnek.

Előfordul, hogy elbizonytalanodsz az üdvösségedben, mert szembesülsz a hibáiddal, bűneiddel? Ez a fejezet bepillantást enged abba, hogy működik a vádolás mechanizmusa, és abba is, hogy Isten hogy biztosította be a helyzetünket.

Talán mindenkinek ismerős az érzés, amikor nincs velünk a telefontöltőnk, viszont az akkumulátorban már alig néhány százaléknyi szufla van. Ennek a félelemnek már hivatalos neve is van (nomofóbia). De nem csak a telefonunk, a szellemi életünk is lehet időnként alacsony töltöttségű. Vajon mi a titka annak, hogy folyamatosan legyen elég erőnk?

Hihetetlen erő van a személyes, a szemtől-szembeni találkozásokban. Érezteted a másikkal, hogy fontos a számodra, mert időt töltesz vele. A szemébe nézel, és csak rá figyelsz. Szemtől szemben megnyílás van. Szemtől szemben épülnek a kapcsolatok.

Vajon mi a titka annak, hogy amit Istenről mondunk, az ne csak üres szónak tűnjön?

Pató Pál úr mondata, miszerint mindenre ráérünk még, lelki dolgokban is károkat okozhat. A Jelenések könyvének ezen fejezetei arra bátorítanak, hogy ne halogassuk a megtérést. Abban is útmutatást kapunk, hogy mitől szeretné Isten megmenteni a teremtményeit.